Az előző hét posztban tudnivalók voltak az „üzemanyag” tartályról, a fúvókáról, a vezérsíkról, a rakétafej kialakításáról, az „üzemanyagról”, a sűrített levegő előállításáról, rakétába juttatásáról, a nyomáspróbáról, a kézből kilövésről és indítóállványról. Folytassuk.

Még néhány kilövési tudnivaló…

(6) Kilövés. Indítóállvány és érdeklődők helye

Első, kisebb (kb. 2 bar nyomású) rakétás kilövéseid – első rakétád „berepülését” – érdemes lapos szögben (kb. 30°), szélirányban végezned. A kisméretű rakéta kevésbé stabil, így lapos szögű kilövésével repülés iránya, leesés helye jobban kézben tartható.

Az indítóállvány és a pumpa – ezzel közted (valamint az esetleges érdeklődők) – között tarts célszerűen min. 5 m távolságot!

(7) Kilövés. Rakéta feltöltése „üzemanyaggal”

Feltöltés 1/3 vízzel. Felszerelt fúvóka mellett, kis tölcsérrel.

Vízrakéta feltöltése

Feltöltés után a fúvókát ujjaddal befogva a rakétát helyezd az indítóállványra, majd csatlakoztasd a gyorscsatlakozó tömlőelemhez.

(8) Kilövés. Rakéta nyomás alá helyezése (pumpálás)

Előtte ellenőrizd, hogy:

·       senki sem tartózkodik a rakéta körüli min. 5 m sugarú körben és

·       a rakéta kilövési irányában.

(9) Kilövés

Nyomás alá helyezett rakétát kizárólag akkor lőj ki, ha a kilövési irányban továbbra sincs senki! Ha a feltétel nem teljesül, a kilövéssel várj, vagy a rakétát fúvasd le!

És akkor lőjük ki első vízrakétánkat! Íme:

Első vízrakétánk kilövése

Az eddigi posztokban leírtakat megcsinálva képessé válsz a gyerekek nyári szórakoztatására alkalmas egyszerű vízrakéta elkészítésére, használatára.

Amennyiben komolyabb ambícióid vannak (pl. magasabbra akarsz jutni, a rakétát ejtőernyővel szeretnéd lehozni, stb.), akkor továbbra is tarts velem: további posztjaimban további hasznos ismeret birtokába juthatsz.

Következő poszt: Víz(rakéta)választó…