Az eddigi posztokban írtakból megtudhattad miként lehet egyszerűen, gyorsan vízrakétát csinálni és biztonsággal kilőni.

Te döntesz: megmaradsz ezen szinten? Vagy sokirányú kapcsolódó ismereteket szerezve lényegesen nagyobb, lényegesen magasabbra repülni képes vízrakétát készítesz?

A további posztokban pl. az alábbi területek vízrakétás vonatkozásairól olvashatsz:

• fizika: a sűrített levegő és az egyes repülési szakaszok rakétatestet érő erőhatásai és azok kezelése
• matematika (geometria): az ejtőernyő méretezés, bandázsolás*
• pneumatika: a sűrített levegő előállítása, tárolása, használata
• hidraulika: a nagy sebességgel áramló víz kezelése
• aerodinamika: a rakéta légellenállás minimalizálása, az ejtőernyő kialakítása
• meteorológia: a repülést befolyásoló időjárási körülmények ismerete
• ragasztástechnika: a polietilén ragasztása
• fémtechnika: az alumínium elemek megmunkálása
• csőszerelés: a csőszerelvények ismerete, alkalmazása
• biztonságtechnika: a kilövés és a reptetés biztonsági feltételeinek biztosítása
• videotechnika: a repülések földi és fedélzeti rögzítése, a videók editálása

Semmi rizsa, csak a lényeg. Tömény gyakorlat. Merthogy mindezt a gyakorlatban is megcsináltam, megtapasztaltam…

Nos, ha szeretsz új utakat járni, tarts velem!

Következő poszt: Vízrakéta: fizikai alapok (1. rész)

* Bandázs – kötés, pólya, tekercselt szigetelés

Az előző hét posztban tudnivalók voltak az „üzemanyag” tartályról, a fúvókáról, a vezérsíkról, a rakétafej kialakításáról, az „üzemanyagról”, a sűrített levegő előállításáról, rakétába juttatásáról, a nyomáspróbáról, a kézből kilövésről és indítóállványról. Folytassuk.

Még néhány kilövési tudnivaló…

(6) Kilövés. Indítóállvány és érdeklődők helye

Első, kisebb (kb. 2 bar nyomású) rakétás kilövéseid – első rakétád „berepülését” – érdemes lapos szögben (kb. 30°), szélirányban végezned. A kisméretű rakéta kevésbé stabil, így lapos szögű kilövésével repülés iránya, leesés helye jobban kézben tartható.

Az indítóállvány és a pumpa – ezzel közted (valamint az esetleges érdeklődők) – között tarts célszerűen min. 5 m távolságot!

(7) Kilövés. Rakéta feltöltése „üzemanyaggal”

Feltöltés 1/3 vízzel. Felszerelt fúvóka mellett, kis tölcsérrel.

Vízrakéta feltöltése

Feltöltés után a fúvókát ujjaddal befogva a rakétát helyezd az indítóállványra, majd csatlakoztasd a gyorscsatlakozó tömlőelemhez.

(8) Kilövés. Rakéta nyomás alá helyezése (pumpálás)

Előtte ellenőrizd, hogy:

·       senki sem tartózkodik a rakéta körüli min. 5 m sugarú körben és

·       a rakéta kilövési irányában.

(9) Kilövés

Nyomás alá helyezett rakétát kizárólag akkor lőj ki, ha a kilövési irányban továbbra sincs senki! Ha a feltétel nem teljesül, a kilövéssel várj, vagy a rakétát fúvasd le!

És akkor lőjük ki első vízrakétánkat! Íme:

Első vízrakétánk kilövése

Az eddigi posztokban leírtakat megcsinálva képessé válsz a gyerekek nyári szórakoztatására alkalmas egyszerű vízrakéta elkészítésére, használatára.

Amennyiben komolyabb ambícióid vannak (pl. magasabbra akarsz jutni, a rakétát ejtőernyővel szeretnéd lehozni, stb.), akkor továbbra is tarts velem: további posztjaimban további hasznos ismeret birtokába juthatsz.

Következő poszt: Víz(rakéta)választó…

Az előző hat posztban tudnivalók voltak az „üzemanyag” tartály, a fúvóka, a vezérsík, a rakétafej kialakításáról, az „üzemanyagról”, a sűrített levegő előállításáról, rakétába juttatásáról és a nyomáspróbáról. Folytassuk.

És végre elérkezünk a rakéta kilövéséhez. Ennek egyszerűbb módja kézből. „Profibb” módja állványról.

(4) Kilövés kézből

A vízrakéta a nyári hőségben a gyerekeknek élvezetes játék.

Számíts arra, hogy a kilövéskor csurom víz lehetsz... :)

De. A biztonságra ügyelni!

A rakétát kizárólag alacsony nyomáson, magadtól elfelé tartva indíts! A biztonság kedvéért védőszemüvegben...

A következő videó a kilövést valós sebességben, majd lassítva is mutatja.

Vízrakéta kilövése kézből

(5) Kilövés állványról

Az indítóállvány kialakítása

Miért nem elég kézből? Miért előnyösebb a vízrakétát indítóállványról indítani? Mert a kézi indításnál a kéz elmozdulhat, a rakéta nem egészen a kívánt irányba mehet. Emellett a gyorsulás kezdeti szakaszában a vezérsík stabilizáló hatása is kevésbé érvényesül. A rakétát az indítóállvány képes stabilan irányban tartani.

Miből készíthető a legegyszerűbben indítóállvány? Karnisból… Mert a sínjébe jól illeszkedik a vízrakéta vezérsíkjaként használt másik fajta karnis…

Karnis profil

Nyomásálló indítószerkezet is kell. Miből? Gardena rendszerű gyorscsatlakozóból.

„Hozzávalók”: tömlőelemek, locsolócsődarab, vezetékkötegelő, csőszorító, Alu lapos idom.

Kilövő szerkezeté építés „hozzávalói”

Teendők: a locsolócsődarab mindkét végére tömlőelemet szerelni. Az Alu sínből U alakú „himbát” hajtani, kifúrni. A tömlőelem két oldalára csőszorítóval 1-1 vezetékkötegelőt rögzíteni.

Vezetékkötegelőkkel szerelt tömlőelem

A kifúrt Alu himba és az előszerelt tömlőelem csatlakoztatása

Az előszerelt tömlőelem vezetékkötegelőkkel, míg az átfúrt Alu himba csavarral a fabakra rögzítendő. A tömlőelemre rögzített vezetékkötegelők az Alu himbába fúrt lyukakon átfűzve vezetékkötegelő fejekkel rögzítendők. A vezetékkötegelő fejekről a felesleges racsnis szalagok levágandók. A vezetékkötegelő fejek állításával a himba állása beszabályozandó.

Kilövő szerkezetté továbbépített gyorscsatlakozó

A kilövő sínnek (karnisnak) stabilan kell állnia. Ehhez az egyik végére (talpára) keresztben léc rögzítendő.

A „megtalpalt” kilövő sín (karnis)

Gondoskodni kell a kilövő sín állítható ferde szögéről is. Ehhez kb. 1/3-1/4 hossznál a karnis átfúrandó, az átfúrt Alu himbára léc csavarozandó, annak talpára keresztben szintén léc rögzítendő, majd az egész szerkezet csavarral a karnishoz rögzítendő.

A kész támasztóláb

Ezzel az indítóállvány kész. A kilövés szöge a támasztóláb állásszögének változtatásával állítható.

A kész indítóállvány

Fém tüskék az indítóállvány rögzítéséhez.

Fém rögzítő tüskék

Megjegyzés: akár régi, ócska csavarhúzók is alkalmasak.

Akár lehetne is kezdeni. Korábban ITT volt szó a lefúvatási lehetőség fontosságáról. Erre akár a pumpa gyorscsatlakozója is alkalmas lehet. Ennél kényelmesebb, biztonságosabb lehetőség az indítóállványhoz alkalmas módon illesztett közönséges kerti csap.

„Hozzávalók”: Y csatlakozóelem, locsolócsődarab tömlőelemekkel, csapelem, kerti csap.

Az indítóállványhoz illeszthető lefúvató csap összeszerelés előtt

Megjegyzés: a baloldali íves locsolócsődarab nem feltétlenül szükséges, csak kényelmi szerepe van, az Y csatlakozó közvetlenül is csatlakoztatható az indítóállványhoz.

Első vízrakétád és első indítóállványod

A szokottnál nagyobb képen a vízrakéta kilövés minden lényeges eleme látható:

·       kilövőállvány, fém tüskékkel a talajhoz rögzítve

·       kerékpár pumpa

·       több méteres locsolócső, egyik végén kerékpár szeleppel, másik végén tömlőelemmel

·       fém tüskékkel a talajhoz rögzített lefúvató csap

·       Y csatlakozóval az indítóállványhoz csatolt lefúvató csap és locsolócső

·       spárgák az indításhoz és a lefúvatáshoz

·       indításra kész vízrakéta

Megjegyzés: a lefúvató csap szükség szerinti nyitása a vízrakéta indításhoz hasonlóan biztonságos – több méteres – távolságból, a spárga meghúzásával végzendő! Akaratlan lefúvatás, vagy kilövés megelőzésére a két spárgát célszerű megkülönböztetni (pl. eltérő színnel).

Az 1-7. részben írtak megvalósításával birtokában vagy a sikeres vízrakéta kilövés eszközeinek.

Hogyan célszerű kilőni a vízrakétát? A következő posztban megtudod…

Következő poszt: Indítóállvány elhelyezése, vízrakéta nyomás alá helyezése, kilövése

Az előző öt posztban tudnivalók az „üzemanyag” tartály, a fúvóka, a vezérsík, a rakétafej kialakításáról, az „üzemanyagról”, a sűrített levegő előállításáról és rakétába juttatásáról. Folytassuk.

(3) Kilövés. Nyomáspróba

Nyomáspróba: lehetséges – és szükséges! – óvintézkedés a palack túlfújás miatti robbanásszerű széthasadásának megelőzésére.

Nyomáspróba végzése: levegőnyomás mérésével.

Célszerű eszköz: nyomásmérős pumpa.

Egy lehetséges nyomásmérős pumpa

Tudnivalók a nyomáspróbához:

a.    A palack min. 5 m távolságra legyen a pumpától – azaz tőled (és mindenki mástól)!

b.    a palack közelébe ne engedj senkit!

c.    a palack legyen tele vízzel!

d.    a nyomáspróbát egyrészt végezheted a palack robbanásszerű széthasadásig. Hátrány: a palack tönkremegy. Előny: megtudod, hogy a határ tényleg hol van…

e.    a nyomáspróbát másrészt végezheted a palack épség megőrzése mellett is. Előny: a palack ép marad. Hátrány: a palack lehetőségeit nem használod ki teljesen…

A lefúvatási lehetőség szerepe: a sikeres nyomáspróba után, vagy bármely rendellenesség (pl. szivárgás, szokatlan zaj) esetén tudj nyomásmentesíteni.

A lefúvatás legegyszerűbb módja: kerékpárpumpa szelepcsatlakozójával.

A kerékpárpumpa szelepcsatlakozója

A lefúvatáshoz a csővéget a szelepcsatlakozóval szorosan összefogva óvatosan elkezded nyitni a kerékpárpumpa szelepcsatlakozóját. A szelepcsatlakozóval óvatosan nyomva tartod a kerékpár szelep tűjét (csakúgy, mint a túlfújt kerékpár gumi nyomáscsökkentésekor), ezzel utat engedsz a leeresztendő sűrített levegőnek.

Következő poszt: Vízrakéta kilövése. Indítóállvány

Előző négy posztban tudnivalók az „üzemanyag” tartály, a fúvóka, a vezérsík, a rakétafej kialakításáról és az „üzemanyagról”. Folytassuk.

(2) Kilövés. Sűrített levegő előállítása

Sűrített levegőt? Hogyan?

Egyszerű válasz: kerékpárpumpával.

De probléma: hogyan illeszthető a kerékpárpumpa csatlakozó a Gardena csatlakozóhoz?! A megoldás kis barkácsolással. Hozzávalók: csavarozható kerékpár szelep, zárókupak, csőcsatlakozó. Zárókupak és csőcsatlakozó legyen azonos méretű (pl. ½”-os).

Szerelési anyagok kerékpárpumpa Gardena illesztéshez

A zárókupak és a csőcsatlakozó bármely barkácsáruházban beszerezhető. A csavarozható kerékpár szelep kicsit nehezebb ügy. Egy lehetséges beszerzési hely ITT.

Teendők:

1.    zárókupak kifúrása

A zárókupak kifúrása

 2.    kerékpár szelep beszerelése

Szétszedett, csavarozható kerékpár szelep beszerelése zárókupakba

3.    szerelt kupak rácsavarása csőcsatlakozóra

Megszerelt kupak és csőcsatlakozó összeszerelés előtt…

 
…és után 

4.    locsolócső csatlakoztatása csőcsatlakozóra csavaros csőbilinccsel. A cső másik végére a Gardena gyorscsatlakozó tömlőelem szerelése

A megszerelt pumpacsatlakozó és a locsolócső összeszerelés előtt...

…és után 

A locsolócső másik végére Gardena rendszerű tömlőelem szerelendő.

Ezzel a vízrakéta már pumpálható, sőt – maximális óvatossággal, gondossággal – kézből akár ki is lőhető.

De érdemes kicsit várni: a következő posztokban a kilövési előkészületekről hamarosan további infók lesznek.

Következő poszt: Nyomáspróba, mint biztonságos rakétázás egyik előfeltétele

Az előző három posztban tudnivalók az „üzemanyag” tartály, a fúvóka, a vezérsík és a rakétafej kialakításáról. Folytassuk. Következik: kilövési előkészületek, kilövés.

(1) Kilövés. „Üzemanyag”: víz. Víz?! De miért éppen víz?!

Tényleg: hogy-hogy víz? Miért nem a modellrakétáknál jól bevált pirotechnikai hajtómű? Miért éppen víz?

Mert a pirotechnika veszélyes. Emellett magáncélú alkalmazása Magyarországon erősen korlátos, szilvesztere korlátozódik.

A modellrakéta alternatív hajtáslehetősége a sűrített levegő és a víz.

A víz összenyomhatatlan. A levegő összenyomható, ezért energiatárolásra kifejezetten alkalmas.

De a rakétahajtásra miért nem elég önmagában a sűrített levegő?

Azért, mert egyrészt a sűrített levegő víz nélkül egyetlen pillanat (tized másodperc) alatt kifújna, csak impulzus szerűen hajtaná rakétát, másrészt a levegő csekély tömege miatt csak kis hajtóerő keletkezne.

Viszont az összenyomhatatlan vizet a sűrített levegő a palackátmérőhöz képest kis átmérőjű fúvókán át nyomja ki. Emiatt hosszabb ideig (a rakétatest és a fúvóka mérettől függően akár néhány másodpercig) jelentkezik a tolóerő, mint csak a tisztán sűrített levegő esetén.

Klasszikus értelemben vízrakéta esetében az üzemanyag nem a víz, hanem a sűrített levegő (a sűrítés során bele juttatott energia révén). Ugyanakkor a víznek meghatározó szerepe van a sűrített levegő energiájának tolóerővé való átalakításában.

A víz már csak azért sem mellékes, mert nagyon nem mindegy a levegő/víz arány. Túl sok víz esetén a kicsiny légtérbe a sűrítés révén kevés energia juttatható, ráadásul a sok víz miatt nehéz rakétát kéne mozgatnia…

Viszont kevés víz esetén sok energia vihető a levegőbe, ráadásul a rakéta könnyű is, viszont a sűrített levegőben tárolt energia pillanat alatt távozik. A rakéta csak „böffen” egyet…

Ökölszabály szerint 1/3 víz 2/3 sűrített levegő az arány. Tehát pl. BOMBA! 0,6 l-es palackjába 0,2 l víz teendő.

A kimért víznek a nyomástartó rakétatestbe öntéséhez a légtömörség miatt nem célszerű a különösen érzékeny fúvóka lecsavarása (le/felcsavarás során szükségképpen sérül az érzékeny teflon szalagos szigetelés). Az előzetesen kimért mennyiségű vizet célszerű a fúvókába helyezett kis tölcséren keresztül bejuttatni az orral lefelé fordított rakétatestbe.

Következő poszt: Sűrített levegő előállítása

Az előző két posztban tudnivalók az „üzemanyag” tartály, a fúvóka és a vezérsík kialakításáról. Folytassuk.

(5) Rakétatest kialakítása: rakétafej

Elsődleges cél: áramvonalasság.

Másodlagos cél (kisebb rakéták esetén): a súlypont kezelése. Alapesetben súlypont a palacknyak, a fúvóka és a vezérsík tömege miatt hátul van. Ugyanakkor a stabil repülés érdekében a súlypont célszerű helye a rakéta geometriai közepe. Eléréséhez vagy hátul csökkenteni, vagy elöl növelni kell súlyt. Hátul nem nagyon van lehetőség, így növeljük elöl. Módja: a hosszabb orrkúp.

Anyaga: alapesetben a nyomásálló résszel azonos PET palack. Ha adott méretben létezik áramvonalasabb, akkor nyilván az jobb…

Kialakítása: filctollas körbe jelölés után a PET palack talprésze először pengével durvábban, majd ollóval pontosabban körbevágandó.

A rakétafejnek szánt palack vágásra előkészítve

A rakétatest és a rakétafej összeszerelés előtt

Ezt követően a rakétafej a nyomástartó – 3 db vezérsíkkal és fúvókával is megszerelt – PET palack talpára szorítandó (kupakjával együtt). Ideális esetben a súlypont az összeillesztett két palackból álló rakétatest geometriai középpontjában lesz. Ha előrébb van, akkor az orrkúp hosszából egy keveset vissza kell vágni.

Ha hátrébb van, akkor az orrkúpba egy kevés további súly kell még (pl. gyurma bedolgozása a kupakkal lezárt palacknyakba).

És elkészült első saját vízrakétád!

Következő poszt: Első saját vízrakétád kilövése

Előző posztban tudnivalók az „üzemanyag” tartály és a fúvóka kialakításáról. Folytassuk.

(4) Rakétatest kialakítása: vezérsík

Célja: a repülés stabilitás biztosítása. Hatása főleg kilövéskor, a gyorsító szakaszban.

"©" Legegyszerűbb kialakítás sínprofilú hagyományos műanyag karnisból. Kis felülete miatt csodát nem kell várni tőle. De a rakétatestre történő helyes rögzítés esetén (lásd a figyelmeztetést jelen poszt végén) a kilövés utáni, legnagyobb sebességű repülési szakaszban a rakétát képes stabilizálni.

Műanyag karnis

Barkács fűrésszel 3 db, kb. 13 cm-es darabot vágni. A darabok végein füleket vágni.

A bejelölt rögzítő fülek

Az így létrejött kezdetleges vezérsíkok a fülek révén rögzíthetők a rakétatesthez.

Kész vezérsíkok

Vezérsíkok előkészítve a palackra rögzítéshez

Kész rakétatest

Karnisból készülő vezérsík a rakéta stabilizálásán kívül a kilövéskor az indító sínre való helyezésben is előnyös.

Következő poszt: Első saját vízrakétád. Könnyen, gyorsan. 3. rész

Videó a 16.09.17-ei posztban. Iskolásoknak tartott előadás. Bizonyítja: értik, tetszik.

A videóban egyebek mellett látható: hogyan készíthető könnyen, gyorsan vízrakéta?

Az interneten mint mindenről, erről is sok információ beszerezhető. Az interneten elérhető megoldásoktól időnként kényszerből (pl. mert itthon beszerezhetetlen anyagra lett volna szükség), máskor meg saját elhatározásból (pl. mert az adott mozzanatra szerintem jobb ötletem volt) eltértem. Ezeket félig-meddig tréfásan copyright karakterrel és a "meghódítandó" ég kékjére utaló háttérszínnel jelölöm. Valahogy így: "©"

Szóval hogyan épül fel és hogyan készíthető könnyen, gyorsan egy vízrakéta? Lássuk! Lépésről lépésre.

(1) Vízrakéta felépítése

A vízrakéta fő elemei: rakétatest (ennek részeként a PET palack, mint „üzemanyag” tartály, a fúvóka, a vezérsík), a rakétafej.

A sűrített levegő a vizet kinyomja a PET palackból. A rakétát ennek ereje mozgatja, miközben a súlya és a légellenállása gátolja.

Vízrakéta felépítése
(Forrás: http://physics.stackexchange.com/questions/7340/water-rocket-physics)

(2) Rakétatest kialakítása: „üzemanyag” tartály

Mi a vízrakéta üzemanyaga? Ja, víz! De. Nyomás alatt!

A logikus első kérdés: milyen palack alkalmas?

Szempontok a palackválasztáshoz:

·       Az első saját vízrakéta ne legyen túl nagy (max. 0,6 liter).

·       A kedvező légellenálláshoz a palack ne „dizájnos” legyen. „Unalmas” hengerszimmetrikus legyen.

·       Ne legyen túl drága.

Egy lehetséges megoldás: BOMBA! energiaital. PET palackos változata megfelel. Két palack szükséges: a nyomástartó rakétatesthez az egyik, az orrkúphoz a másik.

Teendők:

·       A palackok kinyitása.

·      Az energiaitalok kiöntése. Meg is ihatod, de minek… Frissek vagyunk, hisz vízrakétát csinálunk… :)

·       A feliratos fóliák leszedése.

És a rakétatest kész is… :)

Rakétatest BOMBA! Energiaitalból előtte, utána…

(3) Rakétatest kialakítása: fúvóka

A vízrakétát víz hajtja. A palackba 1/3 rész víz öntendő, 2/3 rész levegő marad.

A fúvóka szerepe többszörös:

a.    Pumpálás. A nyomás nő. A sűrített levegő a vizet nagy sebességgel kinyomja. Cél: a lehető legnagyobb tolóerő. Ehhez: a víz lehető leghatékonyabb, nyalábolt kifújása rakétatestből.

b.    Pumpálás. A nyomás nő. A fúvóka a kilövésig légtömör csatlakozást biztosítson a pumpához.

c.    A légtömör csatlakozás a kilövéskor pillanatszerűen bontódjon.

Mindezt a Gardena rendszerű locsoló gyorscsatlakozók tudják. A gyorscsatlakozó „apa eleméből” (ún. csapelem) fúvóka, „anya eleméből” (ún. tömlőelem) kilövő szerkezet készülhet.

Gardena rendszerű gyorscsatlakozó csapeleme és tömlőeleme

Megoldandó feladat: a csapelem légtömör rögzítése palacknyakra.

A csapelem és a palacknyak is csavarmenetes. De. A két csavarmenet és méret eltérő. Közvetlenül nem illeszthető…

Megoldás: a kupak és a csapelem összeépítése. Teendők:

a.  csípőfogóval leszedni a kupak belső oldalán lévő perem nagyját.

A kupak belső oldali perem nagyjának a leszedése

b.    pengével, majd reszelővel síkba hozni a kupak belső oldalát.

A kupak belső oldal síkba hozatala 

c.    kupak közepére lyukat fúrni. Nagyot.

A kupak kifúrása

Aztán gömbreszelővel szükség szerint tágítani. Éppen férjen át a csapelem csatlakozója.

"©" Nincs véletlenül van szúró körződ? Ezzel még egyszerűbb: 

Lyukvágás szúró körzővel

Kupak szúró körzővel való lyukvágás után

d.    kupak síkba csiszolása.

Kupak síkba csiszolása

e.    átalakításhoz előnyösebb egy ún. csatlakozóelem alkalmazása. Egyik oldaláról a csatlakozót le kell fűrészelni.

Csatlakozóelem átalakítása

Reszelővel, vagy csiszolópapírral csökkenteni kell a „talp” vastagságát. Ugyancsak csökkenteni kell a talp átmérőjét addig, amíg a csatlakozót a kupakon kialakított lyukon átdugva a talp éppen „belecuppan” a kupak menetes aljába.

Átalakított kupak és gyorscsatlakozó csapelem

f.    Fontos a kupak és a célirányosan alakított csatlakozóelem közti légtömörség. Ehhez:

I.    az átalakított csatlakozóelemet körbe kell tekerni a csőszerelésben alkalmazott teflon szalaggal.

Átalakított csatlakozóelem szigetelése teflon szalaggal

II.    le kell simítani a teflon szalagot az átalakított csatlakozóelem talpára.

A kész átalakított csatlakozóelem a lesimított teflon szalaggal

III.    ugyancsak teflon szalaggal körbe kell tekerni a rakétatest (PET palack) csavaros nyakát.

Csavaros palacknyak szigetelése teflon szalaggal

IV.    az átalakított csatlakozóelemet be kell illeszteni a kifúrt kupakba.

Kész fúvóka és rakétatest

V.    a kupakot szorosan rá kell csavarni a rakétatest (PET palack) nyakára.

Az elkészült „hajtómű”

Következő poszt: Első saját vízrakétád. Könnyen, gyorsan. 2. rész

2016-ban előadás iskolásoknak.

Kitartás, hosszú, 45 perc… Cserébe mindenből egy kis ízelítő. Pl. vízrakéta építés 5 perc alatt…

Vízrakéta alapok iskolásoknak
 Előadás (16.03.11.)

A későbbi posztokban minden részletesebben.

Nem azért mondom, de az alábbi kép tanúsága szerint a vízrakétázást a NASA is támogatja... :)

(Forrás: https://www.grc.nasa.gov/www/k-12/rocket/rktfunbot.html)

Következő poszt: Első saját vízrakétád. Könnyen, gyorsan. 1. rész

Ha érdekel, ha kedvet kaptál, tarts velem!